gombrichtanoda

Gombrich Mester Művészeti Tanodájának negyedik folgalkozásán a görög művészet egyes részeivel foglalkoztunk.

A bevezető, elméleti előadás tárgya a templomépítészet és a vázafestészet volt. A bevezetés során a gyermekeknek a görög templom 3 legjellegzetesebb építőelemét kellet megtalálni, lejegyezni és lerajzolni őket.

Ezután következett az oszloprendek részletes ismertetése. A három különböző oszlopot egyesével vizsgáltuk, de ugyanazon szempontok szerint. A gyermekeknek le kellett rajzolni a férfias jegyeket mutató dór oszlopot, majd a női csoportba tartozó ión és korinthoszi oszlopok mintáit is.

Ezek után rátértünk a vázafestészetre. Rövid történeti áttekintés után részletesebben beszéltünk a feketealakos és a vörösalakos vázafestészet stílusjegyeiről. Miben különböznek, mi az ami minden görög vázáról általánosan elmondható.

A központi helyen látható, általában mitológiai történetet elmesélő képrészleteken kívül rendkívül fontosak a sorminták, melyek vagy geometrikus formákat ismételnek, vagy növényi mintákat.

Ezután az elméleti bevezetés és a feladatlapok kitöltése után következett a foglalkozás alkotó része.

Minden gyermek kapott egy terrakotta színű kartonból kivágott klasszikus görög vázaformát, melyet fekete festékkel kellett feketealakos vázává festeni.

A központi ábrán kívül fontos volt sormintákat is készíteni, a megadott minták után, vagy saját ötlet alapján.

A gyermekek ezen a foglalkozáson kapták meg rajzmappáikat, amiben a Tanodai foglalkozásokon készült műalkotásaikat tudják tárolni.

Gombrich Mester Művészeti Tanodájának újabb foglalkozásán Egyiptom művészetével foglalkoztunk. Az előző bejegyzésben látható az elméleti bevezetőhöz kapcsolódó előadás diasora.

Minden foglalkozás egy körülbelül fél órás elméleti résszel indul, ám a gyermekeknek nemcsak az elhamgzottakat kell figyelni, hanem egy kiosztott feladatlapon írásban is rögzíteniük kell a legfontosabb információkat. Az elméleti anyag számos képpel illusztrálva mesél adott művészettörténeti korszak építészetéről, festészetéről. A feladatlapon rajzos, kiegészítős feladatok is szerepelnek.

A foglalkozáson a piramisépítészetre és a síkművészetre fókuszáltunk.

Megtanultuk, ki, miért, és kikkel építtette a piramisokat, milyen feladatot látott el, milyen szabályokat kellett követni az építés során.

Ezután megvizsgáltuk a síkművészet fontosabb elemeit, fali képeket, domborműveket. Ezeket szemlélve megtanultuk a legelőnyösebb nézőpont elvét. Az emberábrázolás kapcsán, megpróbáltuk felvenni az egyiptomi képeken ábrázolt emberek testtartását, érthetően nem teljes sikerrel.

Az elméleti bevezető végeztével, a feladatlapok kitöltése után, kezdődött az alkotómunka.

Minden gyermek egy-egy papír piramis makettet kapott, melynek belső oldalaira kellett elkészíteniük saját egyiptomi falfestményüket. Az alkotás során végig be kellett tartani az egyiptomi ábrázolás szabályait, ügyelni a színkezelésre.

A téma és az ábrázolás hitelessége kedvéért az alkotás során a thébai sírban talált tavi kép végig kivetítve maradt.