Művészettörténeti foglalkozásaink során sok szó esett már festészetről, építészetről, ezeknek számos különböző példáját vizsgáltuk már, és próbáltuk utánozni technikájukat, formavilágukat.

A tanoda legutóbbi foglalkozásán egy olyan témát jártunk körül, melyben az eddigiek sokféleképpen egyesülnek.

A barokk kerteket választottam témául, ezek közül is talán a leghíresebb és legnagyobb példáját a franciaországi Versailles kastély kertjét.

Ezen kert kapcsán vizsgáltuk meg a barokk kertekre jellenző tulajdonságokat, alkotórészeket, szervezőelveket. Sok kép vevítésével a gyermekek könnyen és logikusan sajátíthatták el a legfontosabb ismereteket. Szerencsés helyzetben voltunk, hiszen számos gyermeknek saját élménye is kapcsolódott ilyen típusú kertekhez.

Beszélgettünk a funkcióról, az üzenetről, arról is hogy a mai világban milyen más célok vezetnek bennünket kertjeink megtervezésénél.

A bevezető elméleti rész után következett az alkotás. A gyermekek A/3-as mérető dipára dolgoztak. A ,,kert" végébe kellett beragasztaniuk a versailles-i kastély homlokzati képét, majd színespapírokkal elkészíteni saját kerttervüket.

Alapvetően geometrikus alakzatokból, füves, virágos és víz felületekkel játszattak, valamint az utak-hidak kialakítása is az ő tervezési elképzeléseiket követhette.

Fontos volt, hogy lássák a léptéket, mekkora palotához, mekkora kert kapcsolódik, milyen szélesek lesznek az utak, milyen nagyok a vízfelületek.

Az elkészült parkok igazán sokfélék, és megvalósításra méltók lettek.